|
|
|
||||||||||
| 5772 Sziván 1. |
Hírlevél
Eseménynaptár
Hirdetés
Cikkajánló
- Az amerikai hercegnő
- Keren mosolya
- Őrült pink cicababák
- Kis zenei retró Izraelből
- Nabucco izraeli karmesterrel
- Dübörög a Juci & Roll - Nemjuci lemezkritika
- Bennem van a Falalfel-erő - a Boogie Balagan kalandjai Umanban
- Az utóbbi idők legígéretesebb izraeli mozija - Ajami
- Vallásos zenészek - Avraham Fried
- Az MBD jelenség
| A rádióadók hallgatásához Winamp Player javasolt: |
 |
| David Grossmann kapta a német könyvszakma Békedíját |
 |
 |
| 2010. október 22. péntek, 11:44 | |
A kitüntetett írót méltató laudációjában Joachim Gauck egykori keletnémet polgárjogi aktivista rámutatott: Grossmann, akinek fia 2006-ban a libanoni Hezbollah ellen vívott háborúban egy rakétatalálat következtében vesztette életét, rendíthetetlenül elutasítja, hogy bekapcsolódjon a bosszúért lihegők kórusába. "Példája arra tanít bennünket, hogy az emberek nem szükségszerűen válnak a körülmények áldozatává: igenis van választásuk" - fogalmazott Gauck. Méltató beszéde végén közvetlenül az 56 éves íróhoz intézte szavait: "ott állsz Góliáttal, a hétköznapi gyűlölettel szemben, és még csak egy parittya sincs a kezedben. De akkor is te vagy Dávid". A német könyvszakma 25 ezer euróval járó Békedíját minden évben a Frankfurti Könyvvásár utolsó napján adják át a kitüntetett személynek. A vasárnapi ceremónián jelen volt Christian Wulff német szövetségi elnök is. Magyarul is megjelent:
MTI/JewBox.hu |
David Grossmann izraeli író kapta idén a német könyvszakma Békedíját, az átadási ceremóniára vasárnap délben került sor a frankfurti Szent Pál templomban.
„Az én Sámsonom nem azonos a bátor hadvezérrel (aki valójában sohasem állt népe élére), sem pedig a magát Jahvénak szentelt fogadalmárral, a nazírral (aki, lássuk be, bizony rabja volt a szajháknak s a bujálkodásnak), sőt még csak nem is egy acélos izmú merénylő. Az ő története az én olvasatomban elsősorban egy férfiról szól, kinek örökös küzdelem volt az élete, miközben iparkodott megbékélni a nagy hatalmú végzettel, mely osztályrésze lett, s igyekezett beteljesíteni a sorsot, melyet nyilvánvalóan még érteni sem érthetett a maga teljességében, nemhogy beteljesíthetett volna." 
