Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... JNews ... Napi hírek ... A százéves város a Bauhaus fellegvára

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2018.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
252627282930 

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:
Birthright

A százéves város a Bauhaus fellegvára Nyomtatás E-mail
2009. április 12. vasárnap, 06:48
AddThis Social Bookmark Button

Április 11-én ünnepli alapításának centenáriumát az izraeli Tel-Aviv. Száz évvel ezelőtt a családok kagylók segítségével sorsolták ki a parcellákat, nem sokkal később azonban már "sivatagi csodaként", majd az "első héber városként" emlegették a helyet, amely a szintén jubileumi, 90. évfordulóját ünneplő Bauhaus stílus fellegvára, és emellett Izrael motorja.

A városi krónikák szerint Akiva Weiss, a pionírok vezére hatvan fehér kagylóra írta fel az alapító családok nevét, hatvan szürkére pedig a parcellák sorszámait - így hát egy sorsolással indult a "sivatagi csoda" története. A pionírok egy évvel a teleklottót követően adták településüknek a Tel-Aviv nevet, amelyet több-kevesebb sikerrel az elmúlt évszázad során számos becenév mögé bújtattak.

 



A húszas években már 30 ezer lakója volt a fákkal, parkokkal és kertekkel szegélyezett városnak, amely hivatalosan csak 1934-ben nyerte el a városi rangot. Ekkoriban nőtt meg a nácizmus elől menekülő zsidók száma, s Tel-Aviv 1936-ban már 130 ezer lakost számlált.

Az európai zsidó menekültekkel építészek is érkeztek a Földközi-tenger partjára, akik magukkal hozták a Bauhaust. 1956-ig mintegy 4500 épületet húztak fel a klasszikus Bauhaus stílus jegyében, a fehér és pasztell színekben tündöklő homlokzatoknak köszönhetően megszületett a város újabb beceneve, a "Fehér Város". Tel Aviv mai napig világszerte a Bauhaus legnagyobb szabadtéri szentélye, 2003 óta a világörökség része, noha ez több mint ezer épület restaurálásának szigorú kötelezettségével jár.

A nyolcvanas évek beköszöntével odalett a "Fehér Város" név, reklámstratégák javaslata alapján a New York-i "Nagy Alma" kistestvéreként "Kis Almának" kezdték hívni a becenevektől sújtott várost. A "Kis Alma" azonban nem bírta sokáig, csakúgy mint a "Nagy Narancs" sem, mely a jelentős izraeli narancsexportra utalt.

Napjainkban 400 ezer lakosával Tel-Aviv Jeruzsálem után Izrael második legnagyobb városa, gazdasági motorja. A Földközi-tenger partján működik az értékpapír- és gyémánttőzsde, a Szilícium-vádi pedig az amerikai Szilícium-völgyhöz hasonlóan hightech-vállalatok székhelye.

Statisztikák szerint naponta 800 ezer ember ingázik a városba, ahol a dugók olyan idegesítőek, mint a robbanásszerűen emelkedő bérleti díjak. Tel-Aviv ugyanis egyúttal a térség legdrágább városa, bár ez nem tartja vissza a kozmopolita metropolisz rajongóit.

Tel-Aviv korunk egyik legfelkapottabb városa, fiatalos és menő, ugyanakkor régió egyik legtoleránsabb helye is. Jelenleg tehát két becenév van versenyben az elsőségért, a homoszexuálisok elfogadását és támogatását jelző "Rószaszín város", és az éjjel-nappal szórakozási és kulturális élményeket kínáló helyre utaló "Város, amely soha sem alszik".

Egy azonban biztos: "valóra vált alapító atyáink álma, akik száz évvel ezelőtt a homokdűnék között állva lehetőséget láttak egy dinamikusan fejlődő város létrehozására" - mondja Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere.



(MTI)