|
|
|
||||||||||
| 5772 Svát 16. |
Hírlevél
Közelgő események
-
2011.12.29. - 2012.02.29.
A rend őre -
2012.01.19. - 2012.02.14. | 18:00
A végtelen 6x6-ban - Káldori Dániel fotói
Eseménynaptár
Hirdetés
| A rádióadók hallgatásához Winamp Player javasolt: |
| Tomboló vihar három hangszeren |
|
|
| 2008. július 06. vasárnap, 07:04 | |||
|
Az alapvetően billentyűs játékáról ismert Jamie sokoldalúságát leginkább a vele kollaboráló művészek támasztják alá, akik között a felesége mellett olyan nevek is találhatók, mint pl. John Zorn (az Electric Masada formációjának állandó billentyűse), The B-52's, Laurie Anderson, The Beastie Boys, Bad Brains (a 80-as évek botrányos punk/hardcore zenekara), Dave Douglas, Marc Ribot's Los Cubanos Postisos, Antony and the Johnsons, a japán noise legenda Merzbow, vagy a drum and bass-t real time-ban előadó óriási népszerűségnek örvendő JoJo Mayer's Nerve. Nemrég alakult triójával Dylan és Zorn zenéjét dolgozzák fel. A közelmúltban megjelent Dylan tribute lemezéhez hasonlóan az egy évvel ez előtti Trafós koncertjén is Greg Cohen és Ben Perowsky társaságában zenél.Jamie Saft - Fender Rhodes Greg Cohen – nagybőgő Ben Perowsky – dob
Múlt márciusban a szokásos koncertkésésselérkezett meg Jamie Saft és vad kompániája. Nem teketóriáztak, nem is néztek szét, csak leültek és pár köszöntő szó után bele is csaptak a lecsóba.
|
|||





















Ha valaki egy kicsit is vette a fáradtságot, hogy legalább felszínesen utánanézzen, kikből áll a John Zorn által vezetett New York-i zsidó gyökerekkel rendelkező freejazz-ethno szcéna, egészen biztos, hogy találkozott a multiinstrumentalista Jamie Saft nevével.
Nemrég alakult triójával Dylan és Zorn zenéjét dolgozzák fel. A közelmúltban megjelent Dylan tribute lemezéhez hasonlóan az egy évvel ez előtti Trafós koncertjén is Greg Cohen és Ben Perowsky társaságában zenél.
Zornokkal kezdtek. Kicsit mintha lassan melegedtek volna bele, mert bár rendkívül profi előadást hallottunk, az elején mintha csak maguknak játszottak volna. Nagyon finoman felépített zenéket játszottak nagyon finoman felépített stílusban. A zsidó dallamok modern jazz köntösben amúgy is tetszetős egységet alkot, így végig élvezetes maradt, és sokszor tátott szájjal figyeltük, hogyan tépik a húrokat, csikorgatják a cintányért és harmóniát teremtenek a katarzis közepette. Greg Cohen és Ben Perowsky (főleg Ben) szinte végig főszerepet kapott, és Saft fogta össze, vezette a triót. Elsősorban a zenék előadására figyeltek, ez látszott, és idővel mind otthonosan érezték magukat. Viccelődtek és teljesen természetesen kezelték a közönséget. Saft az előadás végefelé sokszor rápillantott a telefonjára az idő miatt, de aztán teljesen felesleges volt aggódnunk, mert kétszer is visszajöttek a befejezés után! Ennek során hallhattuk Dylan 

