|
|
|
||||||||||
| 5772 Sziván 1. |
Hírlevél
Eseménynaptár
Hirdetés
Cikkajánló
- Hofesh Shechter (UK): Uprising, In Your Rooms
- Bemutatkozik a Gólem Színház
- 20 éve nincs közöttünk Kálmán György
- 65 éves lenne Szécsi Pál
- Ascher Tamás 60 éves
- Bacsó Péter emlékére
- Nagy siker Forgács Péter Dunai exodusa
- Kiállítás Rejtő Jenő életéből a Magyar Zsidó Múzeumban
- Táncolj Matisyahu mellett!
- Vodka túra Mexikóban
| A rádióadók hallgatásához Winamp Player javasolt: |
| Einstein, a cionizmus egyik szimbóluma |
|
|
| 2011. április 07. csütörtök, 10:19 | |
|
Valamelyest mégis tartották a zsidó hagyományokat, így például a sábeszi vacsorán ismerkedett meg Max Talmuddal, aki először keltette felbenne a tudományok és filozófia iránti kiolthatatlan szomját. Valósággal falta a Maxtól kapott Aaron Bernstein műveket és a különböző kísérleteket házilag próbálgatta. Ennek köszönhetően 12 éves korában végleg szakított a vallással és innentől aktívan lázadni kezdett mindenféle uniformizmus ellen, ami enyhén szólva is kellemetlen helyzetbe hozta a szigorú porosz oktatási rendszerben. Ez a szigor éppen csak annyira bosszantotta, hogy amikor elhagyta Németországot feladta az állampolgárságát is. Később Svájcban is kimondottan jó eredményeket ért el, no nem a művészetekben, hanem a különböző tudományokban, mint a matematika vagy a fizika (bár az előbbit mindig kevésbé fontos tárgyként tartotta számon, mint az utóbbit). A fiatalkorában, főleg Németországban tapasztalt antiszemita légkör miatt szinte teljesen eltávolodott zsidó magától. Néha viccelődött a relativitáselmélettel: "..ha igazam van, a németek azt mondják majd, német voltam és a franciák, hogy zsidó. Ha tévedtem, a németek mondják majd, hogy zsidó voltam, a franciák pedig, hogy német." (Time) Ez később sorra elő is jött, mert mindenki kicsit a magáénak akarta. A Nobel alapítvány próbálta elmismásolni a zsidó származást, nehogy beleköthessenek az antiszemiták és ne kaphassa meg a neki járó elismeréseket. Az anticionisták pedig egyszerűen elfelejtették, hogy Einstein erősen cionista volt, amiért a gyakorlatban is kiállt, sőt igen sokat is tett az országért. 1920-tól a haláláig mindent megtett a cionizmus sikeréért. "Emberként nacionalistaellenes vagyok, de mint zsidó, támogatom a cionisták erőfeszítéseit" Az 1. világháború előtt és alatt egyre növekvő antiszemitizmus hatására azonban mindinkább azonosságot vállalt a zsidó közösséggel, később pedig a cionizmus bátor támogatójává vált. A népszerűtlenség ezúttal sem gátolta véleménye kifejtésében. Egyre erősebb támadások érték elméleteit, még egy anti- Einstein társaság is megalakult. Valakit el is ítéltek, amiért Einstein meggyilkolására bujtott másokat (kerek hat dollár bírsággal sújtották). Einsteint mindez hidegen hagyta. Amikor megjelent a 100 szerző Einstein ellen című könyv, mindössze ennyit mondott: "Ha tévedtem volna, egy is elég lenne." 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésekor Einstein Amerikában tartózkodott. Bejelentette, hogy sohasem tér vissza Németországba.
A nácik fenyegetései ellenére a tudós teljesen érthetetlen módon továbbra is Berlinben maradt, majd folytatta adománygyűjtő utazásait.
Einstein élete során béketeremtési erőfeszítései kevés tartós eredményt hoztak - és még kevesebb barátot szerzett velük magának.
|































