Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... InterJews ... VilágStetl ... Könyvajánló - Nagy civilizációk: a zsidóság

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2019.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
    1  2  3  4  5
  6  7  8  9101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:

Könyvajánló - Nagy civilizációk: a zsidóság Nyomtatás E-mail
2010. augusztus 05. csütörtök, 08:52
AddThis Social Bookmark Button

Az ószövetségi Biblia népe – rólunk szól a Nagy civilizációk sorozat újabb kötete. A mai Izraelben, illetve a világban szétszóratásban élő zsidóság az emberi történelem egyik legrégebb óta „folytonos” és a mai napig fennmaradt népe. A mai zsidók a Biblia ókori hébereinek egyenes leszármazottai – és ezt az azonosságtudatot nemcsak a kulturális hagyomány, hanem a legújabb vizsgálatok is igazolják.

A zsidóság identitása
Egy nép, amely több ezer év üldöztetése után is fennmaradt; egy vallás, amely az első olyan egyistenhívő vallás, amelyet egy egész nép átvett, és amely a kereszténység és iszlám alapja is egyben; ez mind a zsidóság.

De rengeteg a nem vallásos zsidó, és rengetegen vannak olyanok is, akik nem élnek Izraelben, és nem is vágynak oda. Sok, saját zsidóságát (is) őrző ember már jóval inkább sajátjának érzi annak a népnek, országnak a kultúrá­ját, amelyet ő vagy valamelyik őse otthonául választott. A zsidó identitás kérdése egy nagyon régi, bonyolult, a zsidóságon belül is folyamatos eszmecserét kiváltó téma. Végigkíséri az évezredes üldöztetés és a meg-megújuló gyű­lölet, zsidóság elleni erőszak is.

A szétszóratás évezredei
Az ókori zsidóságot kétszer űzték el földjéről; a Római Birodalom idején kezdődött a csaknem kétezer éves „szétszóratás”. A sok országban üldözött, rengeteg foglalkozástól eltiltott zsidóság egy része a túlélésért a kultúrá­ba, a tanulásba menekült: ennek köszönhetően rengeteg nagy tudóst, művészt adtak a világnak.

Izrael állam
A Budapesten született Herzl Tivadar 1896-ban publikálta Bécsben a Zsidó állam című művét, majd megalapította a cionista mozgalmat. Herzl arról álmodott, hogy az ősi Izraelbe visszaköltöző zsidóság létrehoz egy modern, demokratikus országot. 1948-ban – a holokauszt sokkja után – jött létre a mai Izrael, amelyben a világ zsidósága a kétezer éves üldöztetés végét látta. Ezzel egy újabb fejezet kezdődött a zsidóság történelmében – és az arabokkal való háborúk miatt ez is feszültségekkel terhes.

A magyarországi zsidóság
A magyar „zsidó” szó először a 13. századi Ómagyar Mária-siralomban fordul elő. Az Árpád-házi királyok idején a zsidók biztonságban éltek Magyarországon. IV. Béla 1251-ben adta ki zsidó kiváltságlevelét, amely később is érvényben maradt. A zsidók kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, a királyi udvar nemegyszer vette igénybe pénzüket, szakértelmüket. A török idején a hódoltsági és erdélyi területen is békében élhettek; a királyi Magyarországon viszont gyakrabban üldözték őket.

A 18. században nyugat felől nagyobb német nyelvű zsidó közösségek költöztek Magyarországra; kereskedelemmel foglalkoztak. A reformkor idejéig a hazai zsidóság polgárosult, jómódú, képzett rétegnek számított, akik üdvözölték és támogatták az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot.

A 19. században kezdődött, majd tömegessé vált keletről a szegény, földműveléssel foglalkozó, jiddis nyelvű kelet-európai zsidók hazánkba költözése; ők jórészt gazdasági menekültek voltak. A 19. század vége ugyanakkor az erőteljes asszimiláció időszaka is: átvették a magyar nyelvet, és a városokban erőteljesen keveredtek, házasodtak a többi felekezet tagjaival.

Rengetegen kikeresztelkedtek ekkor, illetve a 20. század első felében – így a zsidóság olyan mértékben keveredett a magyarsággal, hogy nem lehet elválasztani. A mai magyarok közül – különösen a városokban – sokaknak vannak zsidók a felmenői között, ahogyan németek, szlávok és más nemzetiségűek is.

A 20. század borzalmas kor Magyarország számára – és különösen megszenvedte a hazai zsidóság is. Már 1920-ban, a hírhedt numerus clausus törvénnyel is megkülönböztötték őket: származási alapon korlátozták, hányan mehetnek egyetemre. Később a zsidótörvények (évekkel a német megszállás előtt) kirekesztették a zsidókat – vagy valamelyik ősük miatt annak „kinevezetteket” – egy sor foglalkozásból, és fokozatosan megfosztották őket jogaiktól, vagyonuktól. A munkaszolgálatra hurcolt zsidókat a magyar keretlegények gyötörték és gyakran ölték meg. A német megszállás előtt is hazai zsidók tíz­- ezrei haltak meg az üldöztetésben majd gyakorlatilag az egész vidéki zsidóságot deportálták és meggyilkolták.

Itt azonban korántsem ér véget a történet, és az előző rendszer álmatagsága és erőltetett tagadása után az elmúlt húsz év az újrakezdés és a zsidó élet, kultúra és vallás újraértelmezett reneszánszát hozhatja el!

Könyvsorozat
A Nagy civilizációk 16 kötetes könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A hetedik kötet (A zsidó­ság) már kapható; ára 1590 forint. A kö­vetkező kötet: Ókori Róma.



A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba. Az újságárusoknál megveheti őket; kéthetente szerdán jelennek meg.

Elő is fizethet közvetlenül a kiadónál. Elérhetőségek: Telefon: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582, e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. , www.nagycivilizaciok.hu, www.kossuth.hu, www.metropolkonyvtar.hu. A Világhíres festők című sorozat is kéthetente szerdánként jelenik meg, egy hét eltéréssel a Nagy civilizációkhoz képest.