|
|
|
||||||||||
| 5772 Svát 17. |
Hírlevél
Közelgő események
-
2011.12.29. - 2012.02.29.
A rend őre -
2012.01.19. - 2012.02.14. | 18:00
A végtelen 6x6-ban - Káldori Dániel fotói
Eseménynaptár
Hirdetés
Cikkajánló
- Dübörög a Juci & Roll - Nemjuci lemezkritika
- Bennem van a Falalfel-erő - a Boogie Balagan kalandjai Umanban
- Az utóbbi idők legígéretesebb izraeli mozija - Ajami
- Vallásos zenészek - Avraham Fried
- Az MBD jelenség
- Gulyást a böngészőknek - magyaros szakácskönyv Izraelből!
- Meydad Tasa
- Békedíj a művészetnek
- Az Úr a te őriződ...
- Siker az égből
| A rádióadók hallgatásához Winamp Player javasolt: |
 |
 |
| Könyvajánló - Nagy civilizációk: a zsidóság |
 |
 |
| 2010. augusztus 05. csütörtök, 08:52 | |
Egy nép, amely több ezer év üldöztetése után is fennmaradt; egy vallás, amely az első olyan egyistenhívő vallás, amelyet egy egész nép átvett, és amely a kereszténység és iszlám alapja is egyben; ez mind a zsidóság. De rengeteg a nem vallásos zsidó, és rengetegen vannak olyanok is, akik nem élnek Izraelben, és nem is vágynak oda. Sok, saját zsidóságát (is) őrző ember már jóval inkább sajátjának érzi annak a népnek, országnak a kultúráját, amelyet ő vagy valamelyik őse otthonául választott. A zsidó identitás kérdése egy nagyon régi, bonyolult, a zsidóságon belül is folyamatos eszmecserét kiváltó téma. Végigkíséri az évezredes üldöztetés és a meg-megújuló gyűlölet, zsidóság elleni erőszak is. A szétszóratás évezredei Az ókori zsidóságot kétszer űzték el földjéről; a Római Birodalom idején kezdődött a csaknem kétezer éves „szétszóratás”. A sok országban üldözött, rengeteg foglalkozástól eltiltott zsidóság egy része a túlélésért a kultúrába, a tanulásba menekült: ennek köszönhetően rengeteg nagy tudóst, művészt adtak a világnak. Izrael állam A Budapesten született Herzl Tivadar 1896-ban publikálta Bécsben a Zsidó állam című művét, majd megalapította a cionista mozgalmat. Herzl arról álmodott, hogy az ősi Izraelbe visszaköltöző zsidóság létrehoz egy modern, demokratikus országot. 1948-ban – a holokauszt sokkja után – jött létre a mai Izrael, amelyben a világ zsidósága a kétezer éves üldöztetés végét látta. Ezzel egy újabb fejezet kezdődött a zsidóság történelmében – és az arabokkal való háborúk miatt ez is feszültségekkel terhes. A magyarországi zsidóság A magyar „zsidó” szó először a 13. századi Ómagyar Mária-siralomban fordul elő. Az Árpád-házi királyok idején a zsidók biztonságban éltek Magyarországon. IV. Béla 1251-ben adta ki zsidó kiváltságlevelét, amely később is érvényben maradt. A zsidók kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, a királyi udvar nemegyszer vette igénybe pénzüket, szakértelmüket. A török idején a hódoltsági és erdélyi területen is békében élhettek; a királyi Magyarországon viszont gyakrabban üldözték őket. A 18. században nyugat felől nagyobb német nyelvű zsidó közösségek költöztek Magyarországra; kereskedelemmel foglalkoztak. A reformkor idejéig a hazai zsidóság polgárosult, jómódú, képzett rétegnek számított, akik üdvözölték és támogatták az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot. A 19. században kezdődött, majd tömegessé vált keletről a szegény, földműveléssel foglalkozó, jiddis nyelvű kelet-európai zsidók hazánkba költözése; ők jórészt gazdasági menekültek voltak. A 19. század vége ugyanakkor az erőteljes asszimiláció időszaka is: átvették a magyar nyelvet, és a városokban erőteljesen keveredtek, házasodtak a többi felekezet tagjaival. Rengetegen kikeresztelkedtek ekkor, illetve a 20. század első felében – így a zsidóság olyan mértékben keveredett a magyarsággal, hogy nem lehet elválasztani. A mai magyarok közül – különösen a városokban – sokaknak vannak zsidók a felmenői között, ahogyan németek, szlávok és más nemzetiségűek is. A 20. század borzalmas kor Magyarország számára – és különösen megszenvedte a hazai zsidóság is. Már 1920-ban, a hírhedt numerus clausus törvénnyel is megkülönböztötték őket: származási alapon korlátozták, hányan mehetnek egyetemre. Később a zsidótörvények (évekkel a német megszállás előtt) kirekesztették a zsidókat – vagy valamelyik ősük miatt annak „kinevezetteket” – egy sor foglalkozásból, és fokozatosan megfosztották őket jogaiktól, vagyonuktól. A munkaszolgálatra hurcolt zsidókat a magyar keretlegények gyötörték és gyakran ölték meg. A német megszállás előtt is hazai zsidók tíz- ezrei haltak meg az üldöztetésben majd gyakorlatilag az egész vidéki zsidóságot deportálták és meggyilkolták. Itt azonban korántsem ér véget a történet, és az előző rendszer álmatagsága és erőltetett tagadása után az elmúlt húsz év az újrakezdés és a zsidó élet, kultúra és vallás újraértelmezett reneszánszát hozhatja el! Könyvsorozat |
Az ószövetségi Biblia népe – rólunk szól a Nagy civilizációk sorozat újabb kötete. A mai Izraelben, illetve a világban szétszóratásban élő zsidóság az emberi történelem egyik legrégebb óta „folytonos” és a mai napig fennmaradt népe. A mai zsidók a Biblia ókori hébereinek egyenes leszármazottai – és ezt az azonosságtudatot nemcsak a kulturális hagyomány, hanem a legújabb vizsgálatok is igazolják.
