Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... InterJews ... VilágStetl ... Az első "Miss Hungary" keszthelyi lány volt

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2017.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
252627282930 

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:
Birthright

Az első "Miss Hungary" keszthelyi lány volt Nyomtatás E-mail
2010. március 24. szerda, 07:49
AddThis Social Bookmark Button

Éppen 85 éve, 1925-ben választották meg a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd a Balaton Tündérévé Simon Böskét, az akkor 16 éves keszthelyi lányt. Kevesen tudják, hogy négy évre rá, húsz esztendős korában ő lett Magyarország első szépségkirálynője, sőt, Európa legszebb lánya is.

Február elején az egyik hazai televíziós csatornán, a Magyar Elsők című dokumentumsorozat az első magyar szépségkirálynő történetét mesélte el húsz percben. Dr. Szarka Lajos, a Hévízi Múzeum igazgatója, a helyi Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola tanára, tudományos kutató sokat tud Simon Böskéről: Goldschmied Istvánnal, a keszthelyi zsidó hitközség elnökével együtt írt ugyanis egy könyvet „A keszthelyi zsidóság története 1699-2005” címmel, melyben Simon Böske emlékének is adózott. A szőke hajú, kék szemű, nyúlánk szépség egy keszthelyi zsidó polgárcsaládban született 1909-ben, dr. Simon Sándor járási tiszti főorvos lányaként. A Színházi Élet nevű lap egyik 1928. évi számában tette közzé a Miss Magyarország szépségverseny felhívását. A párizsi Le Journal nevű újság a magyar lapra bízta ugyanis a verseny megrendezését, melynek leendő győztese meghívást kapott a párizsi Európa Szépe versenyre, a jövendő Miss Európa pedig az amerikai Miss Universe megmérettetésre.

A Magyarország szépe cím elnyeréséért minden tizenhatodik évét betöltött lány jelentkezhetett egy portré és egy egész alakos fotó beküldésével, s az ezek alapján kiválasztottak levélben kaptak meghívást a döntőre. Az első Miss Magyarország szépségversenyt 1929. január 7-én rendezték a fővárosban, a Színházi Élet Erzsébet körúti szerkesztőségében. A neves írókból, művészekből álló zsűri elnöke az európai szépségverseny atyja, Maurice de Waleffe francia író, a Le Journal főszerkesztője volt, a házigazda szerepét pedig Incze Sándor, a Színházi Élet főszerkesztője töltötte be. Kétszáztizennyolc lány közül kellett a legszebbet kiválasztaniuk. A győztes végül 116-os sorszámmal az akkor húsz éves keszthelyi Simon Böske lett, ő kapta a nemzeti színű, Miss Hungária feliratú szalagot. Maurice de Waleffe és Pekár Gyula, a zsűri magyar elnöke üdvözölte a szépségkirálynőt, aki a korabeli beszámolók szerint örömtől zokogva borult édesanyja karjaiba. Az eseményt maga Márai Sándor így kommentálta a Színházi Élet hasábjain: „Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok kisasszony... Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlen egy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol”?

Az újabb győzelem, a Miss Európa cím elnyerésekor Simon Böske tizenhat nemzet képviselői közül találtatott a legszebbnek, ami a korabeli helyi lapok szerint "a magyarság diadalát is jelenti, s az Európa szépségkirálynője címmel feldíszített keszthelyi lány dicsőségéből fény sugárzik szülővárosára is.”

A győzelem presztízsértékkel is bírt, hiszen a háborúban legyőzött Magyarország leányát fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem, számos diplomata és befolyásos híresség is. A dokumentumfilm az események árnyoldalára is rámutatott: Simon Böske édesapja nem sokkal lánya fényes diadala után egyszer úgy nyilatkozott, "könnyebb egy párizsi előkelőség meghívását kivívnunk, mintsem városunk lakóinak őszinte, irigység nélküli elismerését". A magyar lány rendkívüli szépsége az egész világ figyelmét ráirányította megcsonkított országunkra: Simon Böske helyesen tette, hogy elment Párizsba, mivel barátokat szerzett a magyar nemzetnek, s ezzel a hazát szolgálta - vélte a magyar sajtó. A Színházi Élet tudósítói derűlátóan értékelték a lány helyzetét, s a Miss Európa előtt megnyíló lehetőségekről számoltak be: Simon Böske kirándulást tett a francia tengerparton, európai és amerikai filmajánlatot kapott, egy francia selyemgyár mintát szeretett volna róla elnevezni.

A fiatal hölgy azonban hazatért Keszthelyre, abba az egyemeletes kis házba, ahonnan elindult. Nem versengett a Miss Universe címért, s nem lett belőle hollywoodi színésznő sem. Visszavonult a rivaldafénytől, majd férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedő - és posztógyároshoz. A frigy nem bizonyult tartósnak. A válást követően Jób Dániel, a Vígszínház művészeti igazgatója lett Simon Böske második férje, akivel szerencsésen túlélték a holokausztot. A sors iróniája, hogy egy betegségben viszont harminchárom évesen meghalt.

A keszthelyi Simon Böske, az első magyar szépségkirálynő és egykori Európa szépe Jób Dániellel együtt a rákoskeresztúri izraelita temetőben nyugszik.

Írta: Kántor Nóra
Forrás: zalamedia.hu