A Hatikva csodás dallama 1948 óta Izrael Államának himnusza. Ennek a borongós, mégis reménnyel teli gyönyörű himnusznak mégis, épp olyan izgalmas előélete van, mint magának az országnak.

A Hatikva héber jelentése „A remény”. Szavait Naftali Herz Imber (1856-1909) vetette papírra 1877-78 környékén, Tikvatenu (Reményünk) címmel. Ebben a hosszú költeményben ír elragadtatásáról, amikor a galíciai zsidóként szembesül a nagy tervvel, ami a megvalósulás útjára lépett. Petah Tikva, a Moshavok anyja hosszú-hosszú idők óta az első zsidó település volt az akkor évszázadok óta az Ottomán Birodalomhoz tartozó Szentföldön. Ez volt a legelső változat, mely ekkor az éppen indult cionista mozgalom dala lett. Melódiát hozzá valószínűleg 1888-ban, a moldáviai Samuel Cohen szerzett. Ekkoriban ő Rishon leZionban élt. A Hatikva először a Hovevei Zion, a „Cion Szerelmesei” nevű szervezet himnusza volt, majd maga a Cionista Mozgalom és az 1897-es Cionista Kongresszus is hivatalossá tette a művet. Csak valószínű, mert egyáltalán nem biztos, hogy Samuel Cohen írta a dallamot, bár később azt állította. De ez is a történelem egyik kifürkészhetetlen kérdése marad.



A himnusz dallamának több híres elődje van, többek közt Bedřich Smetana, Vltava című szerzeménye...

...vagy a 16. századi olasz dal, a La Mantovana, illetve a román "Carul cu boi". Többen még ide sorolják a Cucuruz cu frunza-n sus nevű dalt is, de ezek egymást is inspirálták.

Mondhatni a Hatikva atyja, a cseh komolyzene egyik géniuszának remekműve. Smetana a Vlatava (Die Moldau) ringató dallamának valószínűleg a La Mantovana című olasz reneszánsz klasszikus adott ihletet. A „La Mantovana”, amelyet szakavatottak úgy ismerhetnek, „Fuggi, fuggi, fuggi dal questo cielo”.

A Fuggi, fuggi dallamát az 1500-as évek második felének tenor nagymestere Giuseppe „Giuseppino” Cenci szerezte az e sorokkal kezdődő vershez. Giuseppino remekművét ugyanakkor skót, lengyel és ukrán kortársai is feldolgozták.  A Die Moldau legközelebbi rokona mégis az ökrösszekér témájú, kedves és játékos román népdal, a "Carul cu boi" lehet.

Érdekességként még megemlítendő, hogy sokan úgy vélik, a Vlatava egy svéd népdal – Ack Värmeland - átdolgozása. Hogy ki mit fedez fel ebből, lelke rajta.

Bár a Hatikva az Állam 1948-as kikiáltása óta használt, mégis, hivatalosan csak 2004 óta állami himnusz. Nem volt ám ez olyan egyszerű kérdés, ugyanis a „ két zsidó, három vélemény” igazsága itt is kiütközött. A ultra vallásos harediek például azt kifogásolták, hogy túl szekuláris, vallástalan a szöveg. A józanabbak ugyanakkor megoldást kerestek a helyzetre, és a vallásos cionizmus egyik legnagyobb alakja, Rabbi Kook írt is egy új szöveget, melynek a címe haEmunah (a Hit) lett.

A többi haredinek nincs sok gondja, ugyanis egy jelentős részük még Izrael Államát sem ismeri el létezőként, nemhogy a himnuszt. Az izraeli parlament arab képviselői közül is vannak, akik visszautasítják a Hatikva éneklését, mert „az csak zsidóknak” szól.

Mindenesetre elmondható, hogy a világ legszebb himnuszainak egyike az izraeli, telve reménnyel és remélhetőleg elég erővel is.

mouss
www.jewbox.hu