|
|
|
||||||||||
| 5772 Svát 16. |
Hírlevél
Közelgő események
-
2011.12.29. - 2012.02.29.
A rend őre -
2012.01.19. - 2012.02.14. | 18:00
A végtelen 6x6-ban - Káldori Dániel fotói
Eseménynaptár
Hirdetés
Cikkajánló
- Kultúra és történelem - Heródes építette Cesarea
- A gyilkos condomok támadása
- Játszd újra! Purim 2010
- Séta az emlékezet könyvtárában - jelentkezés február 19-ig!
- A Hatikva nyomában
- Lemezkritika: Bíró Eszter Quintet - Mikor lesz az már?
- Dibbukim - Svéd jiddis-metál
- Az első "Miss Hungary" keszthelyi lány volt
- Expo 2010 – Képek a jövőből
- Sziget 2010 ZS+ programok
| A rádióadók hallgatásához Winamp Player javasolt: |
| Bacsó Péter emlékére |
|
|
| 2009. március 17. kedd, 19:52 | |
|
Kassán született, családja (édesanyja Palotai Boris, 1935-től Nagy Lajos felesége) az 1940-es években költözött Budapestre, ő itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeit Főiskolába, ahol 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott. Kultuszfilmjéről így ír Bikácsy Gergely: Komédia, tragikomédia, parabola, bohózat, politikai szatíra: mindennek vegyüléke és ötvözete a film. Kállai Ferenc (Pelikán), Őze Lajos (Virág et.), és a dús-szemöldökű Both Béla (Bástya elvtárs) kiváló egyéni játékot mutatnak a nem kevésbé jó csapatjátékban. Érdekes figurák komédiáznak a kisebb szerepekben: máig felejthetetlen Virág elvtárs toronymagasan felkomorló és fenyegető munkatársnője (neve sajnos kimaradt a Magyar Filmográfiából), és tucatnyian mások. Semmiképpen sem feledhetjük el Fábri Zoltán nem is olyan kicsi szerepét a koholt per fővádlottjának kiszemelt kommunista miniszter szerepében. Mivel a puha diktatúra okos kultúrpolitikusait e figura némi joggal Rajkra, de, ó borzalom, magára az 51-ben letartóztatott Kádárra is emlékeztette kicsit, szerepét megkurtították. Az eredeti változatban állítólag ártatlanul halálraítéltként ő maga kéri meg Pelikánt, hogy valljon nemcsak önmagára, de ellene, a nagy barátra is. Ez a valóságra emlékeztető abszurdum felbőszítette a cenzúrát. A filmet többszöri toldozgatás-foltozgatás után sem engedték moziba.Ha mai szemmel (utólag könnyű okosnak lenni) vitathatónak találtatik A tanú, talán azért, mert a jámbor Pelikánból hiányzik mindenfajta svejki, „kisemberi” ravaszság vagy józan-bölcs együgyűség: ő csak jámbor, de a fenéksetét butaság mélyvizében úszva: így gyakran az idiotizmus hullámtörőjén gátőrködik. Papír-karikatúra. Hülyékre telepedett volna a véres és hazug diktatúra? Hm… Ezért, bár a kiváló Kállai Ferenc olyan hiteles, mintha gátőr-Pelikánnak született volna, mégsem ő a film legemlékezetesebb és legjobban megformált alakja, hanem az előbb említett Virág elvtárs, a Rákosi-diktatúra fő-kémelhárítója. Ő nem született hülye, de csontig korlátolt és szemellenzős, talpig otromba vakhitbe öltözött úrhatnám vigéc, hatalommániás egykori szabósegéd. Élő karikatúra: szemvillanása, gesztusa, halk beszéde, szava, az egész figura sok mindent megéreztet és kifejez a sztálinista diktatúrák abszurdumából. Virág elvtársat Őze Lajos játssza: nagyszerű filmszínészi pályáján Fábri Zoltán Ötödik pecsétje mellett nyilvánvalóan A tanú volt a legjobb szerepe. Életműve: ![]() 2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró) |





















Bacsó Péter az egyik legtapasztaltabb, legszorgalmasabb és legsikeresebb filmes volt a régiek csapatából. Az 1945 utáni – most már több mint hat évtizednyi – korszak részese, tanúja és alakítója. Sokoldalúságának köszönheti, hogy szinte minden munkafolyamatba belekóstolt, ami a stúdiókban egyáltalán adódhatott. 81 éves volt.
Komédia, tragikomédia, parabola, bohózat, politikai szatíra: mindennek vegyüléke és ötvözete a film. Kállai Ferenc (Pelikán), Őze Lajos (Virág et.), és a dús-szemöldökű Both Béla (Bástya elvtárs) kiváló egyéni játékot mutatnak a nem kevésbé jó csapatjátékban. Érdekes figurák komédiáznak a kisebb szerepekben: máig felejthetetlen Virág elvtárs toronymagasan felkomorló és fenyegető munkatársnője (neve sajnos kimaradt a Magyar Filmográfiából), és tucatnyian mások. Semmiképpen sem feledhetjük el Fábri Zoltán nem is olyan kicsi szerepét a koholt per fővádlottjának kiszemelt kommunista miniszter szerepében. Mivel a puha diktatúra okos kultúrpolitikusait e figura némi joggal Rajkra, de, ó borzalom, magára az 51-ben letartóztatott Kádárra is emlékeztette kicsit, szerepét megkurtították. Az eredeti változatban állítólag ártatlanul halálraítéltként ő maga kéri meg Pelikánt, hogy valljon nemcsak önmagára, de ellene, a nagy barátra is. Ez a valóságra emlékeztető abszurdum felbőszítette a cenzúrát. A filmet többszöri toldozgatás-foltozgatás után sem engedték moziba.


