Purim a vigasság, az öröm és a játék ünnepe. A zsidóság azon eseménye, amikor felszabadultan lehet mulatni, sőt még dicséret is jár azért, ha egy kicsit becsiccsent az ember. Az Eszter könyve által megörökített sikertörténetet ünnepeljük, amikor a perzsa uralom alatt élõ zsidó közösség megmenekült a gonosz Hámán ármánykodásai elől. Ne feledd, ma három órától bulihegyek várnak!

Purim (héberül פורים, sorsvetés), a farsang elődje(w). Ezen az ünnepen a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek. Ezt a polgári időszámítás kezdete előtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg. A purim név a „sorsvetést” jelentő פּוּר púr szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat.

Mivel az évszázadok folyamán sok uralkodó akadt, aki hasonló módon akarta valósítani Hámán tervét, a Purim története a diaszpóra számos országában a helyi uralkodó kénye-kedvétől függő zsidók bizonytalan sorsát is magában foglalja. Ez a történet, amelyben az események váratlan fordulata folytán az elnyomó fegyvere visszafordult önmaga ellen, s így a zsidó közösség képes volt megvédeni magát az erõszak ellen, évszázadokon át a reménységet és bátorítást adott a zsidó közösségeknek.

Ahasvérus király (I. Xerxész, i. e. 485-465) idejében, Hámán miniszter mesterkedései ellenére Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj (Márdokeus) közbenjárására a zsidók megmenekültek a kiirtatástól. Ezek után a zsidók bosszút álltak, a bibliai Eszter könyve szerint 80 000 perzsát mészároltak le.

A történet a király lakomájával kezdődik, aki a történelem első világhatalmának élén uralkodott. A perzsák azért szerezhették meg az ókori Kelet fölötti kizárólagos uralmat, mert ellentétben kései utódaikkal,— rendkívül türelmesek voltak: a vallás, a nyelv, a kultúra és a belső bíráskodás területén önállóságot biztosítottak a meghódított népeknek. (Xerxész dédapja, a dinasztiaalapító Nagy Kürosz engedte meg a zsidóknak a Jeruzsálembe való visszatérést és a Szentély újjáépítését.) Ezen a lakomán a király —szakít korábbi feleségével, majd hosszas “válogatás” után a zsidó Eszterben találja meg új párját”.

Eszter unokabátyja és nevelőapja, Mordecháj (a hagyomány szerint ez idő tájt a zsidók bírája) véletlenül megtudja, hogy merénylet készül a király ellen: két udvaronc Ahasvérus életére akar törni. Mordecháj azonban — Eszter királyné segítségével — a készülő tervről tájékoztatja a királyt. A bűnösöket megbüntetik. Mordecháj nevét pedig beírják a király krónikáinak könyvébe. (A hagyomány szerint Mordecháj ekkor a zsidók bírája; a főpohárnok és a fősütőmester akart mérgezett ételt adni a király elé; az ételt egy kutyával kóstoltatják meg, s így derül fény az igazságra.)

Purimi dalok gyerekeknek